TSC-ről

mother and childA sclerosis tuberosa komplex (TSC) egy ritka genetikai rendellenesség, ami jóindulatú daganatok képződésére hajlamosít a test különböző szerveiben, de jellemzően az agyat, szemet, szívet, veséket, tüdőt és a bőrt érinti. A vesére jellemző daganatok és ciszták ritkán megjelenhetnek a májon, tüdőn, hasnyálmirigyen is. Csont ciszták is előfordulhatnak, amik csak idős korban okoznak problémát. Szintén felnőttkorban megjelenhetnek árkok fogakon, az íny és a körömágyak túlnövekedése.

Ezeknek a tüneteknek az előfordulása és súlyossága egyénenként nagyon változó. Az enyhébb esetek panaszmentesen akár időskorig is diagnosztizálatlanul maradhatnak, míg másoknál már születés előtt meg van a diagnózis. 

Világszerte naponta legalább 2 gyermek születik ezzel a betegséggel, 6000-ből egy. Összesen körülbelül 1 millióra tehető a betegséggel élők száma a Földön. 

Autoszomálisan domináns öröklődő betegség, ami azt jelenti, hogy ha az egyik szülő – akár panaszmentesen, diagnosztizálatlanul- hordozza a genetikai mutációt, akkor a gyermekének 50% esélye van ezzel a betegséggel születni. Ezekben az esetekben sajnos nem jellemző, hogy a gyermek szintén enyhén érintett lesz. A jelenlegi adatok szerint a betegségek 1/3-a öröklött, 2/3 új mutációként jelenik meg.

Jellemzően 2 mutációt lehet a genetikai vizsgálatokkal megkülönböztetni, ezek a TSC1 és a TSC2. Ezek az eddig végzett tesztek 80%-át teszik ki, a többiek mutációja sajnos jelenleg nem azonosítható. 

Kutatások folynak szerte a világon, hogy jobban megismerjék a betegség megjelenési formáit és hatékony kezelési módokat dolgozzanak ki rájuk.

A sclerosis tuberosa a TSC1 vagy a TSC2 gén mutációjára visszavezethető autoszomális domináns betegség, amely tumor képződésre hajlamosít. A betegség klinikai tünetei: nem malignus agyi tuberek, bőr-, szem-, szív- és vese-rendellenességek. Jelen közleményben a szerzők egy széles fenotípusos variabil itást mutató magyar családot ismertetnek. Elsőként a legtöbb tünetet mutató ötéves kisfi ú vizsgálatára került sor, akinél 15 hónapos korában észlelték az első epilepsziás rohamot, a koponya-MR számos intracerebrális meszes gócot igazolt, hipopigmentált foltokon  kívül egyéb belszervi és neurológiai tünete nem volt. Az édesanya tünetmentes, az anyai nagybátyja hároméves kora, annak húga 17 éves kora, az anyai nagymama 39 éves kora óta epilepsziás és 52 éves kora óta vesecisztái is vannak. A család molekuláris genetikai vizsgálata a TSC1 gén 20-as exonjában de novo pontmutációt (c.2523 C>T) igazolt a vizsgált családtagokban. Bár a sclerosis tuberosa patomechanizmusára vonatkozólag egyre több adat áll rendelkezére, mégis keveset tudunk az intra- és interfamiliáris fenotípusos variabilitást befolyásoló genetikai módosító tényezőkről. Orv. Hetil., 2013, 154, 914–918.

A sclerosis tuberosa nagyfokú fenotípusos heterogenitást mutató ritka betegség, jellemző tünete a multiplex hamartomák megjelenése különböző szervekben. Autoszomális domináns öröklődésmenetet mutat, hátterében két génnek, a TSC1-nek, illetve a TSC2-nek a mutációi állnak. Jelen közleményünkben két fiú, illetve két középkorú nőbeteg esetét mutatjuk be, akiknél a TSC1/TSC2 génben Sanger-szekvenálással kóroki eltérést nem tudtunk igazolni, azonban a multiplex ligatiofüggő próba amplifikációjával különböző méretű deletiókat igazoltunk a TSC2 különböző régióiban. Valamennyi beteg hordozza a betegség jellegzetes vezető klinikai tüneteit, azonban az egyéni fenotípusos variabilitásuk rendkívüli módon különbözik. Közleményünkkel a nagyobb méretű géndeletiók relatív gyakori előfordulására hívjuk fel a figyelmet.

 

Megjelent a "RITKÁK" 2019 című kiadvány, mely jelenleg napra kész információkat tartalmaz a ritka betegségekről, a RIROSZ szövetségről és a tagszervezetekről.

Lapozható verzióban on line is olvasható a http://mentoov.rirosz.hu/all-project-list/kiadvanyok/ oldalon.
Itt pedig letölthetően: http://rirosz.hu/dokumentumok/RITKAK2019_veg.pdf