A fogakat és szájüreget érintő tünetek (fogínyfibrómák, fogzománc gödrök, állkapocscsont léziók, ínytúlnövés) szerencsére nem tartoznak a súlyos elváltozások közé.

Fontos, hogy minden fogászati kezelésnél jelezni kell a fogorvosnak, szájsebésznek hogy ha antiepileptikumos kezelés alatt áll.

Fogzománci árkok

A fogzománcban található gödrök, melyek a sclerosis tuberosás betegek közel 100%-ánál jelentkeznek, nem fogszuvasodásra utalnak, hanem fogzománc-hiányra, amely táptalaja lehet egy jövőbeli szuvasodásnak. Ezeknek a mélyedéseknek, gödröknek a helyreállító kezelése csak akkor szükséges, ha a magas a fogszuvasodás kockázata.

Fibrómák

Fibrómák az érintettek 20-50%-ában, jellemzően a felnőttek körében fordulnak elő. Többszörösek, leginkább a fogínyen alakulnak ki, de megjelenésük a buccalis és labialis nyálkahártyán, felső ajakfékeken, szájpadon és nyelven sem ritka.

A szájüregi fibrómák kimetszése javasolt, amennyiben tüneteket okoznak vagy a szájhigiéniát akadályozzák. A fibrómák újranőhetnek, ezért az időszakos szájüregi átvizsgálást nem szabad elhanyagolni. A fibrómák felderítésére félévente fogászati vizsgálat javasolt.

Állkapocs-léziók

A jó szájhigiénia és a megelőző jellegű intézkedések nagyon fontos szereppel bírnak. A kiindulási állapotot rögzítő panorámaröntgen készítését 7 éves korig bezárólag javasolt elkészíteni. Az aszimmetria, egyébként tünetmentes gyulladás vagy hibás fognövekedést eredményező csontos állkapocs-léziók pontos kiértékelésére panorámaröntgen, kezelésükre pedig bemetszés vagy kürettálás javasolt, amennyiben már tüneteket vagy deformációkat okoznak.